A törökdúlások során elpusztult Vöröstót a nagyvázsonyi Zichy-grófok telepítették újra német telepesekkel. A falu külső megjelenése ma is őrzi az évszázadokkal ezelőtt kialakult településképet. Vöröstót ugyanakkor kevesen ismerik, aki erre jár, sokszor csak áthajt a falun. Pedig az egyedülálló pajtasor, a környék jelképévé vált faluvégi Kálvária, a környékbeli kirándulóhelyek, a Bakony és a Balaton közelsége számos lehetőséget nyújt kikapcsolódásra: nálunk az is otthonra talál, aki jógázni szeretne, aki átgyalogolna Vászolyba, megnézné a templomromokat Nagyvázsony környékén vagy csak kiülne a kertünk felső részére, az öreg körtefa tuskójára és nézné a repceföldeket és a Kab-hegyet.
Vöröstó faluszerkezete érdekes ritkaság. A porták zöme „Bruderhaus“, ami két egymás mögé épített házat jelent, de a házak más-más oldalra nyitnak, tehát mindkettőnek saját udvara és saját melléképületei vannak. A melléképületek nagysága és szépsége néha meglepő. Az udvarokat lezáró 150 négyzetméteres pajták az óriási belmagassággal, a boltíves istállók, a teljes funkcionalitású nyári konyhák még sok parasztportán (nálunk is) megtalálhatóak. A régi időkben minden portához tartozott a szőlőhegyen egy szőlőterület, présházzal. Mi már csak eggyel rendelkezünk, a Barnag és Vöröstó közötti Hideghegyen.
A szálláshelyen konkrét programtippek, pl. túra és kerékpáros javaslatok érhetőek el.